Hangközök: A zongora fehér billentyüit törzshangoknak hivjuk. A fekete billentyűket pedig fél hangoknak.
A zongora C hangjától kezdve ha minden hangot egymás után megszólaltatunk tehát a törzshangok után a
fél hangokat is akkor hallhatjuk hogy minden megszólalt hang egymás utánja a fülünkel is tudatja hogy minden hang között a zongorán kis szekundnyi vagyis fél hangnyi külömbség hallható..
Amikor a zongorán ezt a hangsort megszólaltatjuk akkor ennek az elnevezése a következö: Kromatikus skála.
A mellett hogy a zongoránkon megállapítottuk hogy egy fehér és egy fekete billentyű között fél hangnyi távolság van , tudni kell hogy más fajta hangközöket is megtudunk állapítani. Ime..
Tiszta prím: A hangköztávolság nulla.
Kisszekund: Egy félhang lépés fölfelé ill. lefelé.
Nagyszekund: Egy egész hang lépés fölfelé ill. lefelé.
Kis Terc: Két egész és egy fél hang lépés fölfelé vagy lefelé.
Nagy Terc: Három egész hang lépés fölfelé vagy lefelé.
Tiszta kvárt: Négy hang lépés föl/le.
Tiszta kvint: Öt lépés föl/le.
Kisszext: 5 és fél hang lépés fölfelé ill. lefelé.
Nagyszext: 6 hang lépés.
Kisszeptim: 6 és fél hang lépés.
Nagyszeptim: 7 hang lépés.
Oktáv: 8 hang lépés föl ill. lefelé.
Nagyon fontos ezt megtanulni mindenkinek aki hangszeren szeretne megtanulni játszani mert ennek a későbbi
tananyagokban jelentősége lesz, főleg akkor amikor a 3 as és 4 es hangzatoknak vagyis (akkordoknak)
szeretnénk a hangjait megtalálni a zongoránkon.. Egyszerűen kifejezve: Ha nem ismerjük a hangközök közötti távolságokat akkor az 3 as hangzatok megtanulásánál és megértésénél gondot fog okozni. Miért? Azért mert az akkordok hangjai nem valami véletlen összevisszaság eredményei hanem igenis szabályos rendszer alapján jönnek létre.
Módosító jelek.
A 3 legfontosabb módosító jel amit ismernünk kell és nélkülözhetetlen ezek a következők.
A képről tehát láthattuk hogy ha kottáról akarunk hangokat leolvasni akkor elöfordulnak bizonyos jelzések. A 3 legszembetűnőbb a # b és a feloldójel. Egyszerűen szólva ez a 3 jel azt jelenti hogy hangot kell módosítanunk vagyis ha # et látunk egy hang előtt akkor az egész egyszerűen arra figyelmeztet hogy az adott hangot fél hangal fel fele módosítjuk. A b esetében leszállítjuk az adott hangot és ha feloldójelet látunk akkor az jelenti hogy fel kell oldanunk a # re vagy b re történő utalását. Miként a képen olvashatjuk: Mind a # et mind a b ét feloldja az az a hogy a képen látjuk a # esetében a hol fiszre módosult a hangunk ismét sima F et kell fognunk. Ami a b ét illeti ott viszont a B hang helyett ismét H hangot fogunk.. Ami fontos: Nem csak menetközben találkozhatunk a vonalakon a 2 legfontosabb módosítással hanem az F kulcs és a violin kulcs után a kotta sor elején rögtön megjelenhetnek bizonyos vonalakon vonalközökön. Ez arra figyelmeztet hogy amikor azokhoz a hangokhoz érünk a lejátszás során amilyen vonalra vagy vonalközre fel volt írva a b vagy # jelzés, akkor azokat a hangokat módosítjuk vagy fel fele vagy lefele mind addig mig esetleg nem találkozunk módosító jellel ami esetleg arra utasít minket hogy eltekintsünk a hang módosítástól és esetleg sima F et vagy sima C hangot fogjunk le..
AKKORDOK: Csak azt a szólamot tudjuk akkordnak nevezni ami minimum 3 hangbol áll és egyszerre szólal meg. Természetesen vannak 4 es hangzatok is de most itt a 3 as akkord hangzatok kerülnek előtérbe és kiderítjük hogy a zene elmélet milyen szabályokat sorakoztat fel arra vonatkozólag hogy az akkordok hangjait meg tudjuk szabályos keretek között állapítani.. Nézzük..
- A hangzatoknak terc-építkezésű szerkezete van. Ahhoz hogy egy akkord hangjait megtudjuk állapitani elösször is az
alaphangra rászámolunk egy nagy tercet ez igy néz ki: Példaként vegyük a C dúr akkord hangjainak megtalálását a zongoránkon. Ugye bár a C dúr alaphangja a C hang ezért a 3 hang közül az első már megvan.
A második hangját vagyis a középsőt úgy számoljuk ki hogy a C hangra rászámolunk egy nagy tercet ami 3 hangot jelent.. Tehát ha számolunk akkor a C hangot vagyük az elsőnek aztán fél hangonként felfele számolva eljutunk 3. ként az E re. Ez lesz a C dúr akkord középső hangja.. A 3. egyben utolsó hangját úgy kapjuk meg
hogy az E re rászámolunk egy kis tercet ami a fenti hangközismeret szerint 2 és fél hangot jelent. Tehát ha az E-t beleszámítva számolunk felfele 2 és fél hangot akkor eljutunk a G re.. Fontos tudni hogy minden 3 as hangzat ezzel az úgynevezett nagy és kis terc hangköztávolság szerint épül fel, vagyis minden dúr akkordot ezen ismeret alapján számolunk ki.. Miután az akkordok hangjait megállapítottuk észrevettünk még valami fontosat.. A C utáni E hang nagy terc távolságra és az E hez képest a G kis tercre.. De ha megnézzük a C és aztán a G közötti távolságot akkor szintén megállapithatunk egy hangköz távolságot. Ez pedig a tiszta kvint távolság. Tehát a C és G hang között kvint távolság van vagyis 5 hang külömbség.. Ez szintén nagyon lényeges megállapítás hiszen a késöbbiekben látni fogjuk hogy ha minden 3 as hangzat utolsó hangjára rászámolunk egy tiszta kvint távolságot akkor megkapjuk majd a következő 3 as hangzatot a G dúrt, vagyis azt az akkordot ami ezek szerint a C dúr után következik ha a G re ismét rászámolunk egy kvintet megkapjuk a G ét.. Most viszont ha megállunk és egy kicsit gondolkodunk láthatjuk hogy valami érdekes dolog történt. Vagyis a kvint távolságok meghatározzák az akkordok felépítését sőt ha az óra mutató járásával párhuzamosan folytatjuk ezt a kvint építkezést akkor megtudjuk állapítani azt is hogy( C G D A E H ) külömbőző hangnemek jöttek létre. Vagyis ha a zongoránkon C dúrban lejátszunk egy dalt azt vesszük észre hogy csak fehér billentyüket kellett leütnünk ahhoz hogy a dalt ebben az ugy nevezett C dúros hangnemben megkapjuk és halljuk. De fontos tudni hogy a zongoránkon a hány hang van annyi féle hangnemben tudunk egy zenei müvet megszólaltatni..Az az ha az ugy nevezett C dúr után jövö és kvint távolságban lévö G dúros hangnemben szeretnénk ugyan azt a zenei müvet megszólaltatni, észrevesszük hogy egy csupán fehér billentyűkkel nem fogjuk tudni lejátszani ugyan azt a dalt.. Vagyis ebből következik az az egyszerü megállapítás hogy G dúrban már módosítanunk kell egy hangot félhangra ahhoz hogy az álltalunk hallani akart dal megszólaljon tisztán és hamisítatlanul.. Ez továbbá azt is jelenti hogy minden egyes hangnemben más más fehér billentyűt kell feketére módosítanunk ahhoz hogy a dal megszólaljon az adott hang nemben.. Visszatérve az ugy nevezett kvint távolságokra amit fejtegettünk az előbbiekben, megállapithatjuk hogy amikor a Cdúr a Kvint távolság szerint a G dúr jött aztán a D dúr , azt is megtudjuk innentöl kezdve állapitani ezen kvint távolság alapján hogy ezekben a hengnemekben (G D dúrban és igy tovább) milyen fehér billentyüket kell módositanunk ahhoz hogy a kivánt dalunk megszólaljon az összes hangnemben.. Egyszerüen összefoglalva: Az ugy nevezett tiszta kvint távolságok vagy (kvint kör) nem csak azt segíti elö hogy pontosan meghatározzuk a soron következö akkordot hanem minden egyes tiszta kvint távolság után létre jön ezzel egyidejüleg egy újabb hangnem, és az ugynevezett kvint kör segit nekünk beazonosítani azt is hogy az adott hangnemben melyik fehér billentyüt kell módosítanunk ahhoz hogy a dalunk megszólaljon..Példaként: C dúrban látthattuk hogy csupán törzshangokkal vagyis fekete nélkül megszólalt a dalunk.. De ha a kvint kör alapján a soron következö G dúrban akarjuk a dalunkat hallani akkor már egy hangot módosítanunk kell . Méghozzá az F et F# re vagyis az F utáni feketére ami Fiszt jelent.. Tehát ha G dúrban szólaltatjuk meg a dalunkat akkor mindig a Fiszt kell az F helyett lefognunk.. Ha tovább megyünk a példával akkor a G dúr után a D dúr jön a kvint kör szerint.. De honnan tudjuk hogy ebben a hangnemben melyik fehér billentyü módosul fehérre? Egyszerü. A kvint kör ebben segit, hogyan.? Az ugynevezett G dúrban alkalmazott Fisz hang megjelenik a D dúros hangnemünkben szintén de ehhez hozzá jön még egy módosított hang és ez a C lesz.. Ha ezt szintén módositjuk az elözöhöz hasonlóan C# (Ciszre) re akkor a Fisz és a Cisz vagyis e kettö módositott fehér fog immáron megjelenni a D dúr hangsorban egyszerüen szólva ezt a 2 feketét kell játszanunk az F és a C hangok helyett. De a C iszt hogy kaptuk meg? A kvint kör segitségével. Ha a Fiszt mint fekete hangot megnézzük a zongoránkon és erre a Fiszre egy tiszta kvintet rászámolunk eljutunk a Ciszre. Ilyen egyszerü. Aztán a kvint kör szerint a D dúr után az A dúr jön ugye bár. Az elöbbi ek szerint az A dúr hangnemben már benne lesz a 2 fekete hangunk a Fisz Cisz és ehhez hozzájön a 3. ugye bár ami hogy jön ki? A Ciszre rászámolunk egy tiszta kvintet és eljutunk a Gisz hanghoz. Vagyis A dúrban már 3 fehér billentyüt módositunk feketére ahhoz hogy a dalunk megszólaljon..Ha ezt a kvint kört folyamatosan felfele precizen végig visszük akkor meghatározhatjuk azt hogy külömbözö hangnemekben mely hangokat kell módositanunk ahhoz hogy az adott adott hangnemben letudjuk játszani a dalunkat. Összefoglalásul: a nagy és kis tercek ismerete segitett minket abban hogy egy akkord hangjait pontosan megállapitsuk. Továbbá láthattuk hogy a kvint távolságok szintén döntö fontosságúak a zenében mert meghatározzák a hangnemeket és azt hogy a külömböző hangnemekben milyen hangokat kell ahhoz módosítanunk hogy a dalunk megszólaljon. Miért? Mert csupán fehér billentyükkel egyszerüen szólva nem tudjuk minden hangnemben a kivánt dalunkat megszólaltatni, tehét a terc és kvint távolságok ismerete az egyik legfontosabb zenei alapismeret ami nélkülözhetetlen ahhoz hogy megértsük és lejátszuk kedvenc zenei melódiáinkat.
Tehát lényeges: Amikor egy bizonyos akkordot pl: C durt és annak hangjait megakarjuk határozni akkor meg kell keresnünk annak alaphangját nevezetesen a C ét és felfele az alaphangot is beleértve rá kell számolnunk egy nagy tercet majd az akkord középső hangjára egy kis tercet és máris megkaptuk a kívánt 3 as akkord hanhzatot. Fontos tényezö tehát hogy minden akkordot ezen példa alapján határozzunk meg!!
C-E-G, D-F-A, E-G-H stb..
A 3 as hangzatokat 3 féle módon tudjuk megszólaltatni ennek az elnevezései C dúrban..
Tehát az ábrából megállapíthatjuk hogy egy akkordot vagy 3 as hangzatot legyen az bár milyen hangnemben 3 féle képpen tudjuk a zongoránkon megszólaltatni.. De amikor egy dalt leakarunk játszani akkord kisérettel milyen fordításban fogjuk le az aktuális akkordot azt mindig a legjobb hangzás döntse el valamint összhangzattani tényezők amiket ezen a ponton még korai fejtegetni. .. Tovább fejtegetve az akkordok állásait
a képen látható akkord fordításokat más képp is megnevezhetjük. Ime..
alapállás: (az alaphang van a basszusban) C E G
1. fordítás: szextakkord (a terc van a basszusban) E G C
2. fordítás: kvartszextakkord (a kvint van a basszusban) G C E
AKKORDOK ( mollok)
A moll hangzatok úgy jönnek létre hogy az akkord középsö hangját vagyis a tercét egy fél hangal
vagyis( kis szekundal) leszállitjuk(b). Ahhoz hogy a moll hangot egy akkordban megtudjuk határozni
nagyon lényeges hogy az akkord alapállásban legyen. Példaként: CEG . G H D. A Cis E
Ha elkövetjük azt a hibát hogy egy akkordot pl: C durt G C E formában fogunk le és annak középsö hangját a C ét leszállitjuk
fél hangal akkor az H lesz és az bizony nem C moll akkord lesz hanem Emoll méghozzá Szext akkord fordításban.. Tehát a C durt C E G alapformában lefogjuk a zongorán és a
középsö hangját az E t leszállitjuk fél hangal és az Eb( Esz) lesz.. Igy kapjuk meg a C mollt megfelelöen..Továbbá fontos megjegyezni itt is akár a dúroknál hogy ez a szabály felállítása érvényes minden eggyes moll hangzat megállapítására, vagyis G dúrból hasonló képpen akkor lesz G moll hangzat ha a G dúr középső hangját vagyis (tercét) fél hangal itt is leszállítjuk.. Ezt a szabályt kell alkalmaznunk minen dúros akkord mollra váltásánál!!De hogy egy C dúr és egy C moll hangzás között milyen eltérés van azt rögtön észre vesszük ha leülünk a zongorához és az aktuális akkordot lefogjuk dúrban majd rögtön mollban.. Mit tapasztalunk? Hatalmas külömbséget.. Ezt zenei nyelven moll hangzás tekintetében igy fogalmazzák meg (melankólikus hangzás). A moll hangzás szomorkás hangzást csempész a zenei müvekbe, vagyis ha vidámabb dalt szeretnénk írni akkor egész egyszerűen dúros akkordokat kell főleg megszólaltatnunk ám ha szomorúbb dallamot szeretnénk akkor mollos akkordokat kell többnyire használnunk..
